Mózes ötödik könyve

Mózes ötödik könyve Isten és a választott nép kapcsolatának különleges szövege. Régi hagyomány ezt második, vagy megismételt törvénykönyvként tartani számon, ami a 17. fejezet rendelkezésére vezethető vissza: a 17,18 szól arról, hogy a jó király mindig tartsa magánál Isten törvényének mását, mert csak így várható tőle bölcs, népe javát szolgáló kormányzás. A könyv első néhány fejezete visszatekintés az útra, amit Izrael megtett a pusztában Egyiptomtól az ígéret földjének határáig. Ezt követően megismétel törvényeket (például a Sínai-hegyen kijelentett tíz igét), illetve újakat ad. Eközben a legfontosabb szempont a harmonikus kapcsolat kiépítése a nép és Isten között, aminek alapja a szövetségi hűség: aki Istennel jár, engedelmesen, annak nem kell félnie, aki viszont felrúgja ezt a páratlan viszonyt, amellett Isten sem marad meg. Épp ezért helytelen ebben a könyvben csak a törvények kavalkádját látni, észre kell vennünk, hogy minden rendelkezés mögött a népét féltő Isten áll.