A próféta Júda történetének egyik legnehezebb korszakában, a babiloni fogság előestéjén élt. Jeremiás élete elválaszthatatlanul összefonódott Jeruzsálem elbukásának évtizedeivel, miközben megtérésre hívott szóval és jelképes cselekedetekkel. Idővel kiderült, hogy figyelmeztetése nem sokat ért, és személyes sorsa is gyötrelmessé vált: nemcsak megtérésre hívó üzenetét utasították el, őt magát is üldözni kezdték. Végül szeme előtt borult lángba a város. Ekkor sem hallgatott, meghirdette a szabadulást, és azt is látta előre, hogy eljön majd a nap, amikor az Úr új szövetséget köt népével.
