30. nap – Türelem

„Még nem látják a napfényt, bár az ragyog a fellegek mögött, de szél támad, és kitisztul.” Jób 37, 21

„Légy szíves, szelídíts meg!” – kérte a róka a kis herceget… „Jó, jó, de hogyan?” – kérdezte a kis herceg. „Sok-sok türelem kell hozzá” – felelte a róka.” (Saint-Exupéry: A kis herceg)

Ismerősek lehetnek számunkra ezek a sorok a híres kisregényből, amely nagyon szépen és mélyen fejezi ki azt, hogy egy igazán mély kapcsolat kialakításához mennyire elengedhetetlen a türelem. Nap mint nap szükségünk van arra, hogy türelmesek legyünk a bennünket körülvevőkhöz. Mégis sokszor ez nagyon nehéz.

„Meddig még?” „Mikor lesz már vége?” – talán már mindannyian feltettük ezeket a kérdéseket az elmúlt hetekben. És egyre inkább lehet érezni a világban, hogy elfáradtunk, elfogyott a türelmünk. Nő a feszültség és fogy a türelem.
Azonban Isten most bennünket szeretne kérdezni és nekünk teszi fel a kérdést: Meddig még? Meddig tart még, hogy észrevegyük, hogy Isten nem hagyott magunkra? Nem feledkezett meg rólunk, hanem éppen ellenkezőleg, várja, hogy odaforduljunk hozzá.

Isten türelmesen vár ránk, és arra, hogy észrevegyük őt. Vár bennünket, ahogyan az édesapa a tékozló fiát várta ölelésre tárt karjával. Mert „Nem késlekedik az Úr az igérettel, amint egyesek gondolják, hanem türelmes hozzátok, mert nem azt akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy mindenki megtérjen.” (2Péter 3,9)

Lehet, hogy te is megfáradtál, és kezd fogyni a türelmed. Lehet, hogy már nagyon vágysz arra, hogy a sötét fellegek mögül a napfény ismét felragyogjon az életedben.

Kedves Olvasó! Isten ígérete nem szűnt meg, hanem türelmesen hív és vár, hogy menjünk hozzá. Az Ő türelmes szeretete adhat erőt nekünk, akkor amikor úgy érezzük, hogy már nem bírjuk tovább és elfáradtunk. Arra bátorít most bennünket, hogy legyünk kitartóak az imádkozásban, és erősödjünk meg az Ő hűséges szeretetében, ami sosem fogy el és jutalma bőséges lesz mindazoknak, akik kitartóan keresik Őt: „Légy hű mindhalálig és neked adom az élet koronáját.” (Jel 2,10)

(Szász Anna Boglárka lelkipásztor meditációja)

szechenyi_esza_logo