21. nap – Gyógyulás

“Amikor látta Jézus, hogy ott fekszik, és megtudta, hogy már milyen hosszú ideje, megkérdezte tőle: Akarsz-e meggyógyulni?” (János 5,6)

„Akarsz-e meggyógyulni?” Jézus kérdése provokatív, szinte érthetetlen. Hogyne akarna valaki meggyógyulni, aki 38 éve beteg? Jézus mégis kérdezett. A beteg válasza pedig: „Uram, nincs emberem.”

Nincs emberem… Ismerős élmény ez pandémia idején. Nincs elég teszt, véges az emberi kapacitás, sokat kell várni betegen vagy potenciális fertőzöttként, mindeközben pedig nő a külső és belső feszültség, a lélek remeg, az izmok fájnak. A világon átlépte a 40 milliót a hivatalos adatok szerint a koronavírus fertőzéssel érintettek száma. Múlt héten egyetlen nap alatt 400 ezren fertőződtek meg, ami rekordnak számít. Mit érzel kedves Olvasó, miközben emberileg úgy tűnik, hogy nehezen érkezik a segítség?

Lehet, hogy személyesen érint betegség. Lehet, hogy aggódsz valakiért, akiről tudod, hogy beteg. Lehet, hogy rettegsz attól, hogy téged vagy szeretteidet eléri a fertőzés. Az emberi kereteken túl pedig, láthatatlanul, de érezhetően ott van Jézus, és Téged is lát. Látja, ami veled és benned történik. Tudja, és mégis kérdez. Akarsz-e meggyógyulni, miközben fizikailag még nem teljes a gyógyulás? Ameddig ellenszerre várunk, engedjük-e, hogy gyógyuljon valami más is, aminek gyógyulnia kell? Akarsz-e gyógyulni félelmekből, sérelmekből, a múlt fájdalmából, aggodalomból? Ameddig a tökéletes gyógymódra várunk, a koronavírus tökéletes ellenszerére, Isten értünk dolgozik. Belül elkezdődhet a gyógyulás. Akarod-e, és közben mit teszel?

Jézus ezt mondta a betegnek: „Kelj fel, vedd az ágyadat, és járj.” Egyik pillanatról a másikra Jézus által lehetővé vált a csoda. Ez lehet a mi reménységünk, mialatt gyógyulásra várunk és vágyunk. Szüntelenül imádkozzunk Istenhez, aki bölcsességet adhat a kutatóknak, bölcs vezetést a vezetőknek és külső-belső gyógyulást a betegeknek.

Kedves Olvasó! Arra kérlek most, hogy imádkozz röviden a betegekért, orvosokért, hogy érezzék meg Isten gyógyító jelenlétét!

(Tóth Dorottya lelkipásztor meditációja)