Presbiterjelöltek bemutatkozása

Ebben az esztendőben a Magyarországi Református Egyház gyülekezeteiben, ennek megfelelően a mi közösségünkben is, a 6 éves ciklus lejártával újra sor kerül a presbiterválasztásra. Főgondnokot, presbitereket és pótpresbitereket fogunk választani a mi gyülekezetünkben is.

Ez mindannyiunk számára nagyon fontos esemény és meghatározó döntés, ezért tisztelettel és szeretettel hívjuk és várjuk, a gyülekezetünk teljes jogú, választásra jogosult tagjait, hogy éljenek szavazati jogukkal!

A főgondnokot, presbitereket és pótpresbitereket választó egyházközségi közgyűlés időpontja: 2023. november 12. (vasárnap) 10 óra, helyszín: Református Nagytemplom.

Gyülekezetünk presbitériumának döntése alapján a következő ciklusban 32 presbiterből és 8 pótpresbiterből fog állni a gyülekezetet vezető tisztségviselők létszáma.

A jelöltek bemutatkozása itt olvasható.

Presbiterjelöltek

Antal János

Antal János

Debrecenben születtem 1948 július 9-én. A város kertségei adták gyermekkorom helyszíneit. Szüleimmel és fiútestvéreimmel a Libakertben, kertes házban laktunk. Nagyszüleim a Köntöskertben, nagybátyám a Boldogkertben, apai nagyszüleim a Homokkertben éltek. Ezekben a kertségekben nevelkedtünk testvéreimmel. Szülővárosomban a Fűvészkert utcai Általános Iskolában, majd a Tóth Árpád Gimnáziumban tanultam. A Budapesti Műszaki Egyetemen, később a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolán szereztem diplomát. A gimnáziumban latint, oroszt és angol nyelvet tanultam, később a németet, a franciát majd az olasz nyelvet is igyekeztem elsajátítani. Házastársam Hentes Éva közgazdász, kivel két fiúgyermeket neveltünk fel, akik a Debreceni Református Kollégium Általános Iskolájába jártak, majd elvégezték a hatosztályos gimnáziumot a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában. Feleségem édesapja, Hentes Sándor presbiterként szolgált a Kossuth utcai Verestemplomban haláláig, az Ő hívására lettem újra templomba járó és a hitet szorgalmasan gyakorló református. Az első Bibliámat, a református hitet gyakorló egyetemista tankörtársamtól kaptam, aki biztatott a gyülekezeti életbe bekapcsolódni. Közlekedés mérnöki aktív pályámat nyugdíjazásom után befejeztem immár 13 éve. Ezt követően aktivitásom a turizmus felé fordult, amelynek keretében különböző turisztikai szaktantárgyakat oktatok középiskolában. Több mint 40 éve idegenvezetőként dolgozom magyar és külhoni csoportok mellett magyarul, angolul és németül. A nagytemplomi gyülekezetben szívesen veszek részt különböző szolgálatokban közel 10 éve. Fogadó szolgálatot és perselyezést vállalok havonta rendszeresen. Hazai és külföldi testvérgyülekezeteink csoportjainak tartok tárlatvezetést magyar és idegen nyelven. Gyülekezetünk részére belföldi kirándulások alkalmával idegenvezetőként szolgálok, így szolgáltam Budapesten, Nagyváradon és Sárospatakon tett látogatások alkalmával. A Charlotte Myers Park-ból érkezett testvér gyülekezet tagjainak tolmácsoltam Göncruszkán az ottani templom felújítása és az ottani gyülekezeti házban történt látogatás idején. Egy más alkalommal pedig Debrecenben lévő „Reménysugár” Hajléktalanok Nappali Melegedőjében tett látogatás alkalmával. Tolmács szolgálatot teljesítettem, amikor a Szöuli Myungsung Presbiteriánus Gyülekezet (Dél-Korea) látogatta meg istentiszteletünket. Valamennyi szolgálatot szívesen, az Úr rendelése szerint örömmel és odaadóan végzem és ezeket továbbra is vállalom a presbiteri közösség tagjaként.
Bacsa-Papp Zsuzsanna

Bacsa-Papp Zsuzsanna

1978. november 4-én születtem. Szeretetteljes, tősgyökeres debreceni családban nőttem fel, három testvér legidősebbjeként. Iskoláim elvégzése után azt éreztem: ott van dolgom, ahová tartozom. Bár gyermekkorban kereszteltek, 29 évesen konfirmáltam, a Nagytemplomban. A konfirmációs igém: „Megparancsoltam neked, hogy légy erős és bátor. Ne félj, és ne rettegj, mert veled van Istened, az Úr mindenütt, amerre csak jársz.” a mai napig elkísér és meghatároz. Férjemmel, Sándorral három csodálatos kislányt nevelünk. Isten legnagyobb ajándékaként tartjuk számon őket életünkben. Hédi 12, Gréti 8, Lola Dézi 6 éves. A nagyobbak a „KisTK-ba”, a legkisebb lányunk a DRK Óvodájába jár. Családomat szívvel-lélekkel szolgálom. Büszkeséggel tölt el, hogy ehhez a gyülekezethez tartozom. Annyit kaptam már e közösségben, hogy örömmel felkínálom talentumaimat a gyülekezet szolgálatára. Alapelvem, hogy a hitben nincs demokrácia, mindennek az Úr szándékai szerint kell végbe mennie, minden más pusztulásra van ítélve.

Belá Vince

Belá Vince

1964. október 20-án Kisújszálláson születtem. 1974 óta élek Debrecenben. Feleségem a Kistékában tanít. Két gyermekünk egyetemi tanulmányaik kezdete óta nem él velünk. Az Úrnak hála, 2021 óta az Immánuel Otthon intézményében dolgozok üzemeltetési vezetőként. Gyermekként, és fiatalként nem részesültem vallásos nevelésben, és nem volt kötődésem az egyházhoz. Érezve lelkemben az Isten formájú űrt, aminek a betöltését keresve jutottam el a Nagytemplomi Egyházközséghez. Itt konfirmáltam a következő évben, 2000-ben. A közösségben megismert emberek meghatározó szerepet töltenek be a mindennapjaimban. Istenhez való kötődésemet a közös dicsőítő alkalmakon, egyéni imádkozásban, és szolgálatok vállalásán keresztül élem meg. Harmadik presbiteri ciklusomban a pénzügyi bizottság tagjaként továbbra is szívesen vállalom az ezzel kapcsolatos szolgálatokat. Továbbá a 10 órás Istentiszteletek formai rendjének a szervezését, és az abban való szolgálatot továbbra is szeretettel vállalom.
Boldogh Zoltán

Dr. Boldogh Zoltán

Debrecenben születtem 1960. május 25-én, itt végeztem iskolai tanulmányaimat. Általános orvosi diplomát 1985-ben szereztem a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, 10 évig belgyógyászként dolgoztam, 28 éve családorvosként végzem a munkám Debrecenben. Édesapám református, édesanyám katolikus volt, kisded korban református szertartás szerint kereszteltek meg. 1992-ben házasodtam, feleségem Tímea a Debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban tanár. Két gyermekünk van, Bence 27 éves és Diána 25 éves, mindketten orvosként dolgoznak a Debreceni Egyetemen. 2004-től rendszeresen járok a Nagytemplomi Református Gyülekezet alkalmaira, a vasárnapi 10 órás istentiszteletre, biblia iskolai foglalkozásokra. Az igehirdetések a Szentlélek által vezetettek, mélyen a lelket megérintőek. Nagyon jól érzem magam a gyülekezet testvéri közösségében. 2012. április 22-én a Nagytemplomban konfirmációi fogadalmat tettem az élő Isten színe előtt. Nagy alázattal fogadtam, hogy a gyülekezet az előző ciklusban presbiterré választott. Örömmel és hittel végeztem a szolgálataimat a missziói és a gazdasági bizottságban, reményeim szerint Isten dicsőségére. Gyülekezeti alkalmakon részt veszek a fogadószolgálatban és ha szükséges az orvosi ügyelet ellátásában. 3 éve szolgálok a DNRE Immánuel Alapítvány elnökeként az Immanuel Otthon és Iskolában tanuló és gondozott fogyatékkal élő gyermekek és felnőttek életvitelének segítésében. Hálás vagyok Istennek az eddig rám bízott feladatokért, amivel hasznára lehetek a gyülekezetünk közösségének épülésében és szolgálhatom az Úr dicsőségét az emberek között. Soli Deo Glória!
Csóka Pálma

Csóka Pálma

1955. június 30-án Szamosszegen születtem hívő szülők harmadik gyermekeként. A debreceni Szabadság-telepi református templomban konfirmáltam 1970-ben. 1977-től a Hallássérültek Intézményében dolgoztam, 1994-től 2020-ig az intézmény intézményvezető-helyettese voltam. Jelenleg is itt dolgozom nyugdíjas gyógypedagógusként. 2001-től vagyok a nagytemplomi gyülekezet és a gyülekezet énekkarának tagja. Legkedvesebb énekem: „Az Úr csodásan működik, De útja rejtve van.” RÉ.770. Sokáig gondoztam fekvőbeteg édesanyámat ezért az előző ciklusban pótpresbiterként tevékenykedtem és csak ebben ciklusban tudtam vállalni a presbiteri feladatokat. A nehéz időben az alábbi ige segítette életemet. „Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz” (2Kor 12,9) Az istentiszteletek biztosítják számomra a lelki és szellemi feltöltődést. Jelenleg a Misszió Bizottság, a Bibliaiskola és az Immánuel Otthon Igazgatótanácsának is tagja vagyok. Isten segítségével szívesen vállalok és vállaltam szolgálatokat a gyülekezet épüléséért.
Csűry Katalin

Dr. Csűry Katalin

1959. január 29-én születtem Debrecenben. Felmenőim hívő keresztyén református emberek voltak. Édesapám hosszú évtizedeken át a Debreceni Nagytemplomban volt presbiter, illetve a Tiszántúli Egyházkerület jogtanácsosa, mellyel kapcsolatos feladatokat az Úrtól kapott áldások hálájaként látta el. Debrecenben élek és ügyvédként dolgozom. Gyerekkorom óta járok a Nagytemplomba és 2018-ban választottak presbiterré. Szeretek részt venni a közösségi programokon, segíteni a gyülekezeti életet. A Covid járvány idején is több gyülekezeti taggal tartottam a kapcsolatot. A Missziói Bizottság tagjaként tevékenykedtem. Fontosnak tartom az évente kétszer is megrendezett evangelizációs alkalmakat, amelyek – reménység szerint – a még nem hívő embereket is megszólítják. A továbbiakban is a Missziói Bizottság munkáját, gyülekezetünk építését szeretném segíteni. Kedves bibliai idézetem: „Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?„ (Róma 8:31) Hálát adok az Úrnak, aki eddig is erőt adott és támogatott a szolgálataimban.
Diószeghy Márta

Diószeghy Márta

Nyugdíjas pedagógus vagyok, a Nagytemplomi gyülekezet tagja. 1955.08.03-án születtem Szatmárnémetiben. Református családban nőttem fel, szüleim vallásos nevelésben részesítettek. Édesapám a Németi templom kórusában énekelt, egyik felmenőm pedig orgonát ajándékozott a dobrai (Szatmármegye) református templomnak. Már 6 éves koromtól szertornáztam, országos versenyekre jártam, vasárnaponként szüleimmel istentiszteletre mentünk. 1968-ban konfirmáltam. Érettségi után testnevelő tanári oklevelet szereztem Nagyváradon, majd a Budapesti Semmelweis Egyetemen másoddiplomáztam. 1978-ban volt az esküvőnk Diószeghy Ivánnal, aki akkor a Szatmári Magyar Színház színésze volt. 1984-ben megszületett első gyermekünk Szilárd. 1989-ben hivatalosan áttelepültünk Debrecenbe. Férjemet a Csokonai Színház szerződtette, én pedig több debreceni középiskolában tanítottam: Ady Gimnázium, Beregszászi majd Vegyipari Szakközép iskolákban, végül pedig a Dóczy Gimnáziumban. 1991-ben megszületett lányunk Boglárka. Gyermekeimet vallásos nevelésben részesítettem, mindketten konfirmáltak és templomban esküdtek. Mindkét gyermekemnek családja van. Fiam, mint szoftverfejlesztő dolgozik egy nemét cégnél, 8-évi németországi tartózkodás után, családjával visszatért Debrecenbe, van egy 4 éves kislány unokánk. Lányom 6 éve kint él Németországban, az idén sikeres neurológiai szakorvosi vizsgát tett. Már több mint 20 éve járunk férjemmel a Nagytemplomi gyülekezetbe, ahol jól érezzük magunkat, több taggal is kapcsolatot ápolunk, és szívesen veszünk részt a Nagytemplom által szervezett eseményeken. Számomra az a legfontosabb, hogy egy gyülekezet közössége vonzó legyen, hogy aki oda betér, az egyből otthon érezze magát, kapjon figyelmet, szeretetet – és igen, feladatot is. Fontosnak tartom, hogy képesek legyünk felelősséget vállalni közös ügyeinkért. Az ember többféle szintű közösségben éli le az életét. A család, a munkahely viszonylag egyértelmű közösségi teret jelent. Én hasonlóképpen gondolkodom a gyülekezetről is. A közös ügyeinkért való felelősségvállalás számomra azt jelenti, hogy tevékenyen és önzetlenül vegyek részt annak a gyülekezetnek az életében, amelyhez tartozom.
Dudás Ferenc

Dudás Ferenc

Miskolcon születtem 1974. 10.20-án. Elvált vagyok, egy fiúgyermek édesapja. Jelenleg Debrecenben élek párkapcsolatban 10 éve. Hejőbábai református családból származom, gyermekéveimet, és a hittel való ismerkedést itt kezdtem el Török tiszteletes úr kezei alatt. Ha Debrecenben jártunk, mindig tisztelettel és csodálattal álltunk meg a nagytemplom falai között. Középiskolai tanulmányaimat Miskolcon végeztem. Ezután egy éves sorkatonai szolgálatomat Budapesten töltöttem a díszzászlóaljnál. Leszerelés után a Tiszai Vegyi Kombinátnál dolgoztam 13 évet. Aztán felszereltem a honvédség tűzszerész alakulatához. Nősülésem után az igrici egyházközségben egészen fiatalon már presbiteri szolgálatot töltöttem be egy ciklusban. Segítve az ottani reformátusok minden napjait. Jelen pillanatban egy vállalkozás tulajdonosa és ügyvezető igazgatója vagyok. Épület karbantartásokkal foglalkozunk. A segítség nyújtás a mindennapi életem részévé vált az évek alatt, büszke vagyok, hogy 86 szoros véradó lehetek. Mindez az Isteni gondviselés nélkül nem lehetne. Nagyon hálás vagyok a teremtő Istennek, hogy vigyáz rám, és gondomat viseli. Amikor Debrecenbe költöztem, még katona voltam Budapesten. Magyarország lakosainak a védelmét láttam el tűzszerész katonaként. Nem sokat tudtam a vasárnapi Istentiszteleteken részt venni, de amikor lehetőségem volt látogattam. A lakás, ahol élek közel van a Nagytemplomhoz, így nem volt kérdés a választás. Szerintem titkon minden református a Nagytemplomi gyülekezethez szeretne tartozni egy kicsit. Megtiszteltetés, hogy ide tartozhatom. Jól érzem magam itt, hamar megismertem a lelki pásztorokat, és az egyház vezetőket. Azóta is jó viszonyt ápolok sokukkal. Jó érzéssel gondolok vissza arra a napra, amikor kiderült, hogy én is a presbiterjelöltek között vagyok. Úgy gondolom, bizonyos területeken segítségére lehetek a közösségnek. Amióta a vállalkozásomat vezetem, és magamnak osztom be az időmet rendszeres látogatója vagyok a vasárnapi istentiszteleteknek, és egyházi rendezvényeknek. Egyre többet veszek részt diakóniai szolgálatokban, és segítség nyújtásban. Remélem, hogy Isteni segítséggel még sok embertársamnak tudok majd segíteni az elkövetkező időszakban.
Élesné Nagy Mariann Fruzsina

Élesné Nagy Mariann Fruzsina

A Nagytemplomi Gyülekezetben nőttem fel, édesanyám már kisgyermekkoromban elhozott a gyülekezetbe. Kezdetben a gyermekistentiszteletek, majd a konfirmációs előkészítők, utána pedig az ifjúsági alkalmak voltak számomra a meghatározó közösségek hitem megélésére, növekedésére. 2009-ben felkérést kaptam a Nagytemplomi Gyülekezet vezetésétől, hogy az abban az évben konfirmált fiatalok ifjúsági vezetője legyek. Ezt a szolgálatot 10 éven keresztül végeztem. Fontosnak tartom, hogy az istentiszteletek alkalmával is részese lehessek a gyülekezet nagy családjának. Az istentiszteleti alkalmakon igeolvasással és imádsággal is szolgáltam már. 2017-ben felkérést kaptam presbiteri tisztségre, amit nagy szeretettel vállaltam el. A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában érettségiztem, majd a Debreceni Egyetemen szereztem diplomámat, biológia-környezettan tanári szakon. Pedagógusi pályámat a Fazekas Mihály Gimnáziumban kezdtem. 2013 őszén kerültem a Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskolába, ahol természettudományt és biológiát tanítok a felső tagozat minden évfolyamán, valamint osztályfőnöki teendőket látok el. Pedagógusi munkámat meghatározó igehely: „A rád bízott drága kincset őrizd meg a bennünk lakozó Szentlélek által” („2 Tim. 1:14) 2017 szeptemberében férjhez mentem, és 2019-ben megszületett első gyermekünk Janka Fruzsina, 2020-ban pedig a második gyermekünk Blanka Fanni.
Farkas Ilona

Dr. Farkas Ilona

1953-ban születtem Debrecenben. Végzettségem szerint okleveles vegyész vagyok; a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karán biokémiai és molekuláris biológiai témájú kutatásokat végeztem, valamint oktattam. Az utóbbit nyugdíjasként is folytatom. A Nagytemplomi Gyülekezethez gyermekkorom óta kötődöm. Nagy örömet jelentett, hogy presbiternek választottak, és így követhettem nagyapám példáját. Jelenleg a második ciklusomat töltöm. Jól érzem itt magam, mivel hasonlóan gondolkodó emberekre, összetartó közösségre, értékes programokra találtam. Ezek jelentős része a gyülekezet megismerésében is segít (gyülekezeti napok, bibliaórák, kirándulások, egyháztáji vásárok és hozzájuk fűződő alkalmak, pl. disznótor). A Testvérgyülekezeti Bizottság és az Intézményi Bizottság tagja vagyok. Az amerikai gyülekezettel szépen fejlődő kapcsolatok fenntartása mellett kiemelten fontos a határon túli (kárpátaljai, erdélyi) magyar gyülekezetek segítése. Szeretnék részt venni ennek megvalósításában.
Ember Sándor

Ember Sándor

Földrajz-testnevelés-pedagógia szakos tanár vagyok, 1998 óta a Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola igazgatója. Feleségem magyar nyelv és irodalom szakos tanár. Mindketten a Nagytemplomi Református Egyházközségben konfirmáltunk, és házasságunkra is itt kértük Isten áldását. Egész családommal szorosan kötődünk a gyülekezethez. Fiunk keresztelőjére és házasságának megáldására, valamint unokáink keresztelőjére szintén a Nagytemplomban került sor. Az egyházközség presbitériumának 2000-től kezdve vagyok tagja. Másfél évtizeden át patrónusként segítettem a konfirmandus fiatalok gyülekezetünkbe történő beilleszkedését. A 2011-2017 közötti presbiteri ciklusban az Intézményi Bizottság elnökeként tevékenykedtem. 2012-ben lettem az Immánuel Alapítvány kuratóriumának tagja, 2014 októberétől pedig az Immánuel Otthon fenntartói igazgatótanácsának elnöki tisztét látom el. Főgondnoki szolgálatomat a jelenlegi ciklus kezdetétől, 2018-tól végzem. 

Gaál Botondné Czeglédy Mária

Dr. Gaál Botondné Dr. Czeglédy Mária

1950. október 29-én születtem Debrecenben ősi református lelkészi családban. A Református Kollégium Gimnáziumában érettségiztem, általános orvosi diplomát a Debreceni Orvostudományi Egyetemen szereztem, és 43 évig dolgoztam gyermekfogszakorvosként. A Debreceni Egyetemről mentem nyugdíjba intézetvezető főorvosként 2020-ban. A Tiszántúli Egyházkerületi Nőszövetség elnöke vagyok. Pár hónapos korom óta kötődőm a Debrecen-Nagytemplomi Egyházközséghez. A gyülekezetünk nekem otthonommá vált és életem részévé. Itt konfirmáltam, itt ismertem meg a férjemet, itt volt az esküvőnk, mindhárom gyermekünket itt kereszteltük, ők is itt konfirmáltak, jelenleg is a gyülekezet tagjai. Lányunk esküvője és unokáink keresztelője is ebben a gyülekezeti közösségben történt. Édesapám és férjem is nagytemplomi presbiterként szolgáltak hosszú időn át. Én 2012 óta vagyok a nagytemplomi gyülekezet presbitere. A Testvérgyülekezeti Bizottságnak kezdetektől tagja, jelenleg elnöke, a gyülekezeti kórusnak pedig alapító tagja vagyok. Rendszeresen részt veszek a presbiteri fogadószolgálatban, a perselyezésben, és orvosként a baba-mama kör munkájában. Az eddigi szolgálati lehetőségekért hálát adva, nagy megtiszteltetés és öröm számomra, hogy a harmadik presbiteri ciklusra is jelölést kaptam. Megválasztásom esetén szívesen szolgálom továbbra is a gyülekezetemet presbiterként.

Hadházi Dávid

Dr. Hadházi Dávid

Néhány alapvető információ rólam: 1993-ban születtem Debrecenben, a Dóczy Gimnáziumban érettségiztem, diplomát a Debreceni Egyetemen szereztem jogász szakon, jelenleg bírósági titkárként dolgozom a Debreceni Ítélőtáblán. Gyerekkorom óta gyülekezet-közelben nevelkedtem, a konfirmációmra itt a Nagytemplomban került sor. És néhány dolog, ami egy presbiterjelölt esetében talán ezeknél is fontosabb: Keresztény családból származom, pont ezért lett nagyon meghatározóvá számomra, hogy 14 évesen személyesen megismerhettem Istent, amikor újjászülettem Krisztusban – így a hitem vallásos örökségből élő hitté válhatott. Azóta törekszem egyre mélyebben érteni és élni, mit jelent a bűneimből megtérni; mit jelent az, hogy Isten a Fia keresztjéért nekem is megbocsátott; hogy az életem ura már nem én vagyok, hanem felettem Jézus lett Úrrá; vagy hogy gondolkozásom már nem lehet olyan, mint a mai korszellemé, hanem az Isten tévedhetetlen Igéjéhez kell igazodnia. S azért, mert megmentett egy hiábavaló életből, hálából sokféleképpen igyekszem szolgálni az Urat az egyházban: tevékenykedtem gyülekezeti technikai szolgálatokban, több éven át vezettem ificsoportot, illetve ifivezetőként jelen voltam a nagytemplomi ifi vezetésében, vettem részt imaszolgálatokban és azok szervezésében, önkénteskedtem különféle ifjúsági, gyülekezeti és egyéb egyházi rendezvényeken, jelenleg pedig az ifiben dicsőítésvezetőként és az elmúlt ciklus óta presbiterként szolgálok. Tisztséget viselve vagy anélkül, de egy célom van: Neki szolgálni, mert „Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem; azt az életet pedig, amelyet most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem.” (Galata 2:20)
Kollár Józsefné

Kollár Józsefné

1954-ben születtem, reformátusként nevelkedtem. A családtagokat derű és hála jellemezte, illet rájuk az ige, melyet konfirmációm alkalmából kaptam a Mester utcai Gyülekezetben: „Boldogok, akiknek szivök tiszta, mert ők az Istent meglátják.” (Máté 5:8) Tanulmányaimat a BME-en végeztem Könnyűipari Gépészmérnök és Mérnök-tanár szakon. 1973-ban kötöttem házasságot, 1979-ben költöztünk Debrecenbe. Nyugdíjazásomig 30 évig a Könnyűipari Szakközépiskolában tanítottam. Egy fiunk, egy lányunk és öt unokánk van. Férjem építészmérnök, 1980-tól nyugdíjazásáig dolgozott a Debreceni Egyetemen. 2017-től vagyok presbiter. Részt vettem az Istentiszteleti fogadószolgálat és perselyezés, ünnepi adományok összeszámlálása, szeretetvendégségek rendezése, krízisfőzés, rászorulók csomagjainak szállítása tevékenységekben és tagja vagyok az Intézményi Bizottságnak. A Nagytemplomban szerteágazó szolgálati lehetőség van, melynek továbbra is tevékeny részese szeretnék lenni.

Kósa Karolina

Dr. Kósa Karolina Éva

Régi református családból származom, apai dédapám és mindkét nagyapám presbiter volt Szamosszeg református gyülekezetében, apai nagybátyám református lelkész volt Tivadarban és Vásárosnaményban. 1965-ben kereszteltek meg, 2002-ben konfirmáltam a debreceni Nagytemplom gyülekezetében. Megelőző orvostan és pszichoterápia szakorvos vagyok, 28 éve dolgozom a Debreceni Egyetemen egyetemi oktatóként. Személyes érdeklődésem és munkám is a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a fiatalok problémáit érinti. Azon dolgozom, hogy a hátrányos körülmények között élők helyzete, jövőbeli kilátásai javuljanak, elsősorban körülményeik javítása, a tanulás és hitük szilárdulása révén. Fontos számomra a gyülekezet közössége, amely a diakóniának is fundamentuma. Az elmúlt ciklusban presbiterként a Diakóniai Bizottság munkáját segítettem. Szolgálatomat továbbra is az alábbi ige jegyében szeretném végezni: „Minden dolgotok szeretetben menjen végbe.” (1 Kor 16.14)
Maczkó Tibor

Dr. Maczkó Tibor

Református családban születtem és nevelkedtem Kisvárdán, amely a mai napig meghatározó minta és értékrend az életemben. 2013-tól a feleségemmel együtt a Nagytemplomi Gyülekezet tagja vagyok. Számos családi emlék köt a Nagytemplomhoz. Legkedvesebb számomra a házassági fogadalomtételünk, a három gyermekünk és két keresztgyermekünk keresztelője.
Két fiúnk a Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskolába, kislányunk pedig a Debreceni Református Kollégium Óvodájába jár.
A gyülekezeti alkalmakon Isten igéinek személyesen is megszólító üzenete, a lelkipásztorok elhivatottsága, valamint a gyermekeink számára is lelki fejlődést biztosító közösség megtartó ereje indított arra, hogy vállaljam a presbiteri jelölést.
Ügyvédi hivatásom során és jogászként szerzett közel 20 éves tapasztalatommal kívánom segíteni a gyülekezet által fenntartott intézmények és hivatal vagyoni, gazdasági, pénzügyi életét, hozzájárulva anyagi és szellemi értékeinek megőrzéséhez, fenntartásához, gyarapításához. Fontosnak tartom a hitünk megélését, kifejezésre juttatását és a gyermekeinknek való továbbadását.

Nagy Alice

Dr. Nagy Alice

1960.05.06-án születtem Debrecenben református lelkészcsaládban, így a hit és a szolgálat korán megragadott s életcélommá vált. A Debreceni Református Gimnáziumban érettségizve a református identitást is ajándékul kaptam. A DEKK-KGYC Rehabilitációs Klinikán rehabilitációs, geriáter és belgyógyász szakorvosként gyógyíthatom a betegeket. A Nagytemplomi Gyülekezet lelki otthonom, legfőbb erősségének másokat befogadó szeretetét tartom. ”Széles vállain” elférnek az idősek, a hajléktalanok de a mozgássérült gyermekek is. A szeretetszolgálat és a misszió komplexen és jól szervezetten van jelen. Az építő igehirdetések, az igényes zenei – és a kiscsoportokban működő közösségi élet lelkemet sokszor megvidámítja. A Gyülekezethez- immár a harmadik presbiteri ciklusra várva- elsősorban a Missziói Bizottságban történő munkálkodás révén kötődöm egy rendkívül jó munkacsapatban. Szervezem az ügyeleti ellátást. „Álld meg életem, késszé hadd legyen embereket hívogatni hű Megváltóm Hozzád!”
Nagy Zsolt

Nagy Zsolt

Az Úr kegyelméből boldog férj és családapa vagyok. Feleségemmel két, lassan a felnőttkor küszöbére érő gyermeket nevelünk. Tanulmányaim során programozói és könyvelői képesítésekre tettem szert, mely ismereteket a bátyámmal közös vállalkozás élén igyekszem kamatoztatni. Feleségemmel a Nagytemplomban kötöttünk házasságot, a gyülekezet életéhez mintegy 15 éve csatlakoztunk. Hálásak vagyunk a gyülekezet kiscsoportos alkalmaiért, a gyülekezeti tagok befogadó szeretetéért, melyek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy rövid idő után a Nagytemplomra, mint lelki otthonunkra tekintsünk. Jelenleg a biblia iskolába és a 30 pluszosok kiscsoportos biblia alkalmaira járunk. Hatodik éve vagyok a gyülekezetünk presbitere. Szolgálataimat elsősorban a Missziós, a Diakóniai és a Pénzügyi bizottságok tagjaként végzem, de örömmel vállalok, minden olyan feladatot melyekben érzem az Úrtól kapott talentumaim hasznosításának lehetőségét. A szolgálataimra, mint Isten meggazdagító ajándékaira tekintek. „Megőrzi az Úr az együgyűeket, elesett vagyok, de ő megsegít.” Zsolt 116,6.

Ozsváth Sándor

Ozsváth Sándor

1950. január 29-én születtem Szamosszegen. Felmenőim mindkét ágon reformátusok. Nagyapám 30 évig volt a börvelyi (ma Berveni) eklézsia presbitere majd kurátora. Gyermekéveimet Nagyecseden töltöttem, hol édesapám szintén presbiter volt. 1963-ban konfirmáltam. ’68-ban érettségiztem a Református Kollégium Gimnáziumban. Éppen 50 éve szereztem magyar-történelem szakos oklevelet Egerben (az akkori Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán), egyetemi diplomát pedig ’78-ban, színházelmélet-szakon Budapesten, a Színiakadémián. Tanítottam általános iskolában, középiskolában, utóbb pedig 29 évig voltam a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző oktatója (két évig tanszékvezetője). Nyugdíjazásom óta az MTVA beszédtanára vagyok. 10 évig tanítottam Budapesten is, ma már csak online foglalkozom, külhoni tudósítókkal. 4 gyermekem és 3 unokám van. Eddig 6 önálló kötetem jelent meg. ’94-ben kitüntettek a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével. Egyedül élek. Továbbiakban is az ifjúsággal szeretnék foglalkozni.
Rácz Péter

Rácz Péter

A gyülekezetbe hivatalosan hat éve tartozom, addig „csak szimpátiából” jártam a gyülekezeti alkalmakra. Mivel édesapám lelkész, azt gondolhatná egy kívülálló, hogy a reformátusságom eleve elrendelt volt. Emlékszem, gyerekkoromban ez nem volt számomra magától értetődő. Ott legbelül ellenálltam, de aztán én is emberré cseperedtem… Gyermekként falusi környezetben nőttem fel, középiskolai tanulmányaimat a Debreceni Református Gimnáziumban végeztem. Ez a négy év meghatározó volt számomra, leginkább talán Berkesi tanár úrnak és a Kántusnak köszönhetően. Gimi után jött a sereg, majd a továbbtanulás. Egerben végeztem általános iskolai tanárként. Sok évet tanítottam, most viszont a Dóczy Gimnáziumban főként az informatikai és technikai „képességeimet igyekeznek kiaknázni”. Váratlanul ért a megkeresés, de nagy megtiszteltetés számomra a presbiteri jelölés. Ezt – ha bizalmat kapok a gyülekezettől – igyekszem megszolgálni.

Rácz Zoltán

Rácz Zoltán

Debrecenben születtem 1974. november 10-én. Több szállal kötődőm a Nagytemplomhoz. Itt lettem megkeresztelve, később itt konfirmáltam. Nős vagyok. Házasságunk a Nagytemplomban köttetett. Három gyermekünk van. Eszter pszichológusnak tanul. Zoltán a Dóczy Gimnáziumba jár. Dávid a Kistk-ban kezdte idén az első osztályt. Mindhármukat a Nagytemplomban keresztelték meg. Jelenleg a Nyitott Ajtó Szociális Központ gazdasági munkatársa vagyok. Ezek mellett a Debreceni Egyetemen szociális munka szakon tanulok. A gyülekezetbe a feleségemmel házasságkötésünk kapcsán kezdtünk járni. A gyülekezet kórusában egy lelkes közösségben énekszóval szolgáljuk az Urat. Az Istentiszteleteken az audiovizuális csoport tagjaként segédkezem. A gyülekezeti napokon a kiscsoportos beszélgetések során csoportvezetői feladatot vállalok. A Presbitériumnak tizenkét éve vagyok tagja. Legutóbbi időszakban az ifjúsági bizottságban titkári szolgálatot láttam el. Ezen szolgálatokat a jövőben is szívesen vállalom.
Sipka Sándor

Dr. Sipka Sándor

A harmadik presbiteri ciklusomat kezdem. A presbiteri tevékenység a Debreceni Nagytemplom Gyülekezetében megtiszteltetés és szép feladat. Bár olyan idősként, amilyen én vagyok, ez inkább szellemi és lelki segítségadást jelenthet már. A gyülekezetet jól működő, lelki és hívő közösségnek érzem, de öröm látni az évről évre történő intézményi fejlődést is. Érzékelem a sok nemes erőfeszítést, amit a lelkészek, presbiterek, hívek sora felvállal a számos fontos program működtetésével a gyülekezet fenntartásáért ezekben a nehéz időkben. Ez megnyilvánul a társgyülekezetekkel és Debrecen városával való eredményes együttműködésben egyaránt. Örülök, hogy a családom tagjai is aktív tagjai ennek a gyülekezetnek.

Sipos Jolán

Sipos Jolán Mária

Születésem évében megkeresztelt, 50 éve konfirmált református vagyok, ám életem felét mégis Istentől, egyháztól elfordulva, hűtlenül éltem. E 30 év alatt tanári diplomákat szereztem, két évitizedes házasságból három lányom van, egyiküktől két unokám. 2008-ban tértem meg, 2012 óta vagyok presbiter. Sok szálon kötődök a gyülekezethez, szinte minden szolgálati területben részt vettem már, különösen a misszió, a diakónia és az ifjúság áll közel hozzám. 2016 óta Szolnokon tanítok, így a külmisszió vált legfőbb szolgálati területemmé. Nagy kegyelem, hogy gyakori távollétem ellenére sem lazult meg a hitközösséggel a kapcsolatom, különösen a reggeli istentiszteletre járókkal aktív a kapcsolattartás. A következő ciklusra két fontos területen, a missziói és a testvérgyülekezeti bizottságban vállaltam feladatot. „Fáradozzatok annak a városnak a jólétén, ahová fogságba vitettelek titeket, és imádkozzatok érte az Úrhoz, mert annak a jólététől függ a ti jólétetek is!” (Jer 29,7)
Szabó Attila

Dr. Szabó Attila

1964-ben születtem Debrecenben, ahol jelenleg is élek a családommal együtt. Két diplomám van, az egyik – élelmiszeripari mérnöki – a másik gyógyszerész. Jelenleg szakgyógyszerészként dolgozom Debrecenben, a szüleim által létesített gyógyszertárban. Mellette külsős óraadó vagyok az egyetemen. 1998-ban nősültem meg, feleségem Szokolay Éva. Házasságunkból három fiú született (Attila, Bence, Péter). Egyházi életem minden fontosabb eseménye a debreceni Nagytemplomhoz kötődik. Itt kereszteltek meg, és itt konfirmáltam Dezső Laci bácsi felkészítése által, melynek 40 éves megerősítése is ebben a templomban történt meg. A mára oly csodálatos hangú Nagytemplom gyülekezeti énekkarának, alapító tagja voltam, mely kórusnak köszönhetem életem társát. Ebben a templomban tartottuk az esküvőnket, és itt kereszteltük meg gyermekeinket. Édesapám után 2000 óta vagyok presbiter és a gazdasági bizottságban dolgozom. Az elmúlt presbiteri időszakom alatt, több egyházi rendezvényen segédkeztem, melyek a templomunkban kerültek megrendezésre.

Szabó Péter Csaba

Szabó Péter Csaba

1972-ben születtem, “refis” kollégista diákként kerültem Debrecenbe. Itt érettségiztem, itt szereztem magyar és holland szakos diplomát. Egyetemista korunkban házasodtunk össze feleségemmel, aki jelenleg a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának tanára. Én egy multinacionális cég trénereként dolgozom. Feleségem a Nagytemplomban konfirmált, én pedig közös életutunk kezdetén léptem be a gyülekezetbe, amelynek ma már két fiunk is tagja. Nagytemplomi gyülekezeti tagnak lenni számomra egy áldott kihívás. Templomunk és gyülekezetünk adottságaiból, múltjából, Debrecen és az ország életében betöltött szerepeiből, az ide tartozók és alkalmanként “ide tévedők” sokféleségéből következik, hogy a személyes és meghitt Isten-ember és ember-ember közötti kapcsolatokért itt talán jobban meg kell dolgozni, mint máshol. Ebben szeretnék másokat is segíteni presbiteri szolgálatommal, amelyet immár több ciklus óta, a Diakóniai Bizottság tagjaként végzek.
Szalai-Faragó Nelli

Szalai-Faragó Nelli

Szalai-Faragó Nelli vagyok, Debrecenben születtem 1986.09.18-án. Az ELTE Gyógypedagógiai Karán logopédus diplomát szereztem. A munkámat egyben a hivatásomnak is tekintem, stroke-on átesett személyek nyelvi fejlesztésével foglalkozom, illetve a Református Pedagógiai Szakszolgálat keretein belül a Kölcsey Ferenc Református Általános Iskola gyermekeinek beszédjavítását végzem. A konfirmációm során 2000 tavaszán csatlakoztam a Nagytemplomi gyülekezethez, amelynek azóta is próbálok aktív, szolgáló tagja lenni. Az ifjúsági élet mindig is közel állt a szívemhez, ezért nagy örömmel és lelkesedéssel végeztem 2010-2017 között az ifjúsági vezetés szolgálatát. Fontos volt számomra, hogy nem csak a fiatalok között, hanem a gyülekezet egészében is megtaláljam a helyem, ezért nagy megtiszteltetésnek tartottam, amikor 2017-ben presbiteri feladatokra kaptam felkérést. Missziós bizottsági tagként az evangelizációs alkalmak szervezésében és lebonyolításában vettem részt, illetve a gyülekezeti napokon a csoportvezetés szolgálatát láttam el. Férjemmel 2022. decemberében a Nagytemplomban kötöttük össze az életünket, azóta együtt munkálkodunk a gyülekezet építésén.

Szász Barnabás

Dr. Szász Barnabás

1981-ben születtem Debrecenben, a Református Gimnáziumban érettségiztem, majd a Debreceni Egyetem Informatika Karán szereztem diplomát és PhD címet. 1993 óta vagyok a gyülekezet tagja, 2018 óta presbitere. Fiatal korom meghatározó élménye volt az ifjúsági gyülekezeti közösség. Feleségemmel is a gyülekezetben ismertük meg egymást és nagy öröm számunkra, hogy már három gyermekünkkel vehetünk részt a gyülekezeti alkalmakon, ahol már ők is sok barátra tettek szert. Presbiterként az előző ciklusban a testvérgyülekezeti kapcsolataink ápolásával foglalkoztam. Mellette közel tíz éve szolgálok a technikus csoportban, ahol hétről hétre biztosítjuk a templomon belül és az interneten az istentiszteletek közvetítését. Húsz éve tagja vagyok az énekkarnak is, nagy örömmel készülünk minden énekes szolgálatunkra. Nagyon fontosnak tartom a tudatos gyülekezet építést, ami minden gyülekezeti tag feladata: figyelünk egymásra és erősítjük egymás hitét azzal, hogy megosztjuk egymással jó és rossz élményeinket.
Szegvölgyi-Pócsik Anett

Dr. Szegvölgyi-Pócsik Anett

Dr. Szegvölgyi-Pócsik Anett vagyok, férjemmel, Szegvölgyi Dáviddal 2018-ban kötöttünk házasságot a Nagytemplomban. Van egy 2 éves gyönyörű lányunk, Szegvölgyi Anna; és családunk része férjem 11 éves fia, Szegvölgyi Dávid Zsombor. Nemrég doktori fokozatot szereztem irodalomtudományok szakterületen. Jelenleg még itthon élvezem az anyaság örömeit, majd a Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskolában folytatom hivatásomat magyartanárként. A Kőszikla Bibliakör tagjaként kerültem közel a gyülekezethez. 2013-tól a „HAL” ifjúsági csoport egyik vezetője voltam, 2017-től vagyok presbiter. Kegyelmi ajándékként kaptam meg a buzdítást, ezen a területen rendszeresen szolgálok a Nagytemplomban. Polcz Alaine írásainak elemzése az időskor felé fordította a figyelmemet, így a jövőben fiatalok és idősek között egyaránt szeretnék szolgálni. Nagyon jónak tartom, hogy a gyülekezet nyitott az újítások irányába; és a bibliakörök segítségével bensőséges légkör alakulhat ki a gyülekezeti tagok között.

Szekeres Roland

Szekeres Roland

Gyermekkoromat és fiatal felnőttkoromat a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisvárdán töltöttem. Diplomáimat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és a győri Széchenyi István Egyetemen szereztem. Középiskolai tanulmányaim után helyezkedtem el a MÁV Zrt -nél, ahol számos szakterületen szereztem tapasztalatot. Gyermekkoromban nem kaptam vallásos neveltetést, felnőttként keresztelkedtem és konfirmáltam. Feleségemmel két lányunkat neveljük, igyekszünk a nagytemplomi gyülekezet életben aktívan részt venni, ahol nagyon jól érzzük magunkat, örülünk, hogy ennek a közösségnek a tagja lehetünk. Sok baráti kapcsolatunk alakult ki itt, sok élményben volt részünk a gyülekezeti kirándulásokon, nyaralásokon. 2017-ben pótpresbiternek választottak, néhány éve presbiteri feladatokat látok el és tagja vagyok a vagyonbizottságnak is. Gyakran veszek részt az informatikai-technikai szolgálatban, önkéntesként. Fontos számomra, hogy a 30+ bibliakör tagja lehetek, ezek az alkalmak és az istentiszteletek építenek, elgondolkodtatnak, sokat segítenek nekem a mindennapokban. Számomra, fontos, hogy a nagytemplomi gyülekezet tagja lehetek, megtisztelő, hogy ismét presbiternek jelöltek.
Ételosztás hajléktalanok részére

Dr. Szőke Viktor Albert

Ártándon születtem 1960-ban református családban, melynek a szellemisége végigkísérte eddigi életemet. Szegeden végeztem a jogi egyetemet és a végzést követően költöztem Debrecenbe és már 38 éve kapcsolódtam be a Nagytemplomi gyülekezet életébe. Nős vagyok. 18 éve ügyvédként dolgozok a gazdasági és polgári jogi szakterületeken. Mindig is érdekeltek az emberi sorsok, a problémák, azok megoldásai és az azokban történő segítő közreműködés lehetőségének megtalálása. Törekszem arra és próbálok úgy élni és tevékenykedni, hogy cselekedeteim megfeleljenek annak a biztos tudatnak, hogy pontosan senki sem tudhatja azt, hogy mi is a valós küldetése. A Nagytemplomi gyülekezet segítő közeget tud biztosítani számomra a szeretetteljes közösségi élet megteremtéséhez és ahhoz, hogy az emberek közelebb kerüljenek egymáshoz ezekben az elidegenedést generáló időkben. Két presbiteri ciklusban a vagyonbizottság vezetőjeként igyekeztem hasznosítani szakmai ismereteimet, melyet szívesen folytatok megválasztásom esetén is.

Tárczyné Mányi Sarolta

Tárczyné dr. Mányi Sarolta

1946.04.06-án születtem Kisvárdán. Református hívő családban nevelkedtem Mányi István diakónus és Csillag Angéla tanítónő gyermekeként két testvéremmel, Judittal és Istvánnal együtt. A férjem, Tárczy István – református esperes fia – építőmérnök, én nyugalmazott könyvtáros vagyok, doktori disszertációmat Debrecen történetéből írtam. A Nagytemplomhoz sok szállal kötődünk. Itt esküdtünk 50 évvel ezelőtt. Fiainkat Istvánkát (†), Tamást, Pétert itt kereszteltük, utóbbiak itt konfirmáltak, a Református Gimnáziumban érettségiztek és esküvőjük is itt történt. A férjemmel együtt aktív tagjai vagyunk a gyülekezetnek. Az elmúlt ciklusban első nőként az egyik gondnoka lehettem a gyülekezetnek és tagja a presbitérium elnökségi tanácsának. 1992-ben egyik alapító tagja voltam a gyülekezeti kórusnak, azóta is lelkes részese vagyok e szép szolgálatnak. A korábbi években részt vettem a konfirmandusok patronálásában. A presbiteri és elnökségi üléseknek a jegyzőkönyv vezetője vagyok, az Úr asztalánál köszöntöm a konfirmandusokat, részt veszek a fogadó szolgálatban és a perselyezésben, gyülekezeti napokon csoportvezetést vállalok, minden berekfürdői presbiteri csendesnapon és idén a gyülekezeti táborban is ott voltam, továbbá szívesen teljesítem az ünnepi segélycsomagok kihordását és a krízisfőzéseken is részt veszek. Presbiterként Isten és gyülekezetünk elkötelezett híveként minden szolgálatban szeretettel részt veszek a jövőben is. Ha a mostani szavazásnál bizalmat kapnék, akkor negyedik presbiteri ciklusomat kezdhetném.
Telepóczki Zoltán

Telepóczki Zoltán

52 éves repülőmérnök vagyok. Kedvenc könyveim a Bibliából a Jelenések és a Zsoltárok könyve. Feleségem óvónő a Református Kollégium Óvodájában, három lányomból kettő egyetemista itt Debrecenben, a legkisebb a Református Gimnázium tanulója. 8 éve vagyunk gyülekezeti tagok, előtte Olaszországban éltünk. A gazdag lelki élet miatt szeretünk a gyülekezet tagjai lenni. Kicsit profánabbul fogalmazva szeretjük, hogy mindig történik valami. Az ősi falak között kézzel fogható hitünk méltósága. Annak ellenére, hogy nagy létszámú, a közösség mégis otthonos környezetet teremt. A hetem legszebb órája mindig a vasárnapi istentisztelet, akár 10 órásra, akár esti dicsőítőre jövünk. Az utóbbin énekelt új hangszerelésű dallamok léleküdítőek. Ezeken az alkalmakon imádsággal és igeolvasással szolgálunk. Tagja vagyok a gyülekezet szállító csoportjának. Vettem részt templomtakarításon, téli ételfőzésen és osztáson. Korábban már voltam két cikluson át presbiter a pestszentimrei gyülekezetben.

Pótpresbiterjelöltek

Boldogh Bence

Dr. Boldogh Bence

1996. március 12-én születtem Debrecenben. Szüleim indíttatására kisgyermekként kereszteltek meg a Nagyerdei Református Gyülekezet templomában, majd évekkel később, konfirmálásom alkalmából ugyanebben a templomban erősítettem meg az Istennek tett fogadalmat. Iskoláimat Debrecenben végeztem és kezdettől fogva orvosi pályára készültem. Isten kegyelméből 2021-ben általános orvosi diplomát vehettem át a Debreceni Egyetemen. Gyermekként számomra a Nagytemplom Debrecen jelképe és főterünk központja volt, azonban az évek múltával egyre inkább vált lelki otthonommá. A padsorokban eltöltött évek alatt egyre inkább megismertem a gyülekezet tagjait és vezetőit, így mára már elmondthatom, hogy bár sokan vannak, akiket személyesen még nem ismerek, de a gyülekezet aktív tagjává váltam és korosztálytól függetlenül közös értékeket és gondolatokat tudunk egymással megosztani. 2023-ban meglepődve, ugyanakkor Istennek tartozó hálával tudtam meg, hogy több gyülekezeti tagunk is jelölt engem a pótpresbiteri tisztségre. Bár a presbiter szó “vént” jelent, 27 éves korom ellenére Istennek hálásan fogadtam el a pótpresbiteri tisztségre való jelölést. Bízom abban, hogy szorgalmammal, Istentől kapott tálentumaimmal és lehetőségeimmel helyesen élve a Nagytemplomi Gyülekezet szolgáló tagjává válhatok pótpresbiterkén.
Furka Andrea

Dr. Furka Andrea

2000-ben végeztem a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Kezdetben mentőtisztként, később mentőorvosként mentettem életeket. Sebészetből, sugárterápiából és klinikai onkológiából szereztem szakvizsgát, valamint palliatív orvoslásból licencet. 2011-ben PhD fokozatot szereztem, majd 2023-ban habilitáltam. További végzettségeim: egészségügyi menedzser, angol nyelvű orvos- és egészségtudományi szakfordító, egészségügyi jogi orvosdoktor. Angol és olasz nyelven beszélek. Egy fiúgyermek boldog édesanyja vagyok, szeretem a művészeteket és a kultúrát. Szüleim révén kerültem a Nagytemplomi Gyülekezethez, itt is konfirmáltam. Szeretek ehhez a közösséghez tartozni, biztonságot és kötődést jelent számomra. Ifjúsági szekcióban és missziós területen szeretnék feladatokat vállalni pótpresbiterként. A Magyar Rákellenes Liga helyi elnökeként szeretném folytatni a közös ismeretterjesztő és kulturális programokat is.

Kiss Gergely

Dr. Kiss Gergely Gábor

Csaknem harminc éve vagyok a gyülekezet tagja. 1992-ben konfirmáltam. 1993-1997-ig a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában tanultam, ott érettségiztem, majd ezt követően a Debreceni Orvostudományi Egyetemre nyertem felvételt, ahol általános orvosként végeztem. Végzés után a háziorvosi, családorvosi szakirányt választottam, és 2006 óta vagyok Konyár község háziorvosa. Az elmúlt években több alkalommal voltam a nagytemplomi rendezvények egészségügyi felügyelete, főként ebben tudok majd segíteni a gyülekezetnek a jövőben is. Feleségem Eliz szintén orvos. 2005-ben a Nagytemplomban kötött házasságunkat követően négy gyermekünk született, két fiú és két lány, akik a keresztelkedést követően szintén a gyülekezet tagjaivá váltak, és azóta a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának (Ágoston) és a Debreceni Református Kollégium Általános Iskolájának a diákjai (Sebestyén, Iringó és Kincső). Hálás vagyok, hogy egy ilyen sokszínű gyülekezet tagja lehetek.
Kiss József

Kiss József

Hajdúhadházon születtem 1964-ben. Szüleim, nagyszüleim reformátusok. Itt kereszteltek, itt konfirmáltam, itt jártam általános iskolába, itt váltam felnőtté. Itt ismertem meg Kálmán Juliannát, akivel 1992-ben a Református templomban fogadtunk egymásnak örök hűséget. 1997-ben, majd 2002-ben egy-egy fiúgyermekkel ajándékozott meg minket az Úr. A Nagytemplomi Református Egyházközség tagjai 1997 óta vagyunk. Fiainkat református hitben neveltük és biztattuk őket, hogy hasonlóan hozzánk, segítsék a gyülekezetet. Családi gazdaságunkban főként káposzta termesztéssel és feldolgozással foglalkozunk. Az itt készült savanyú káposztát a Nagytemplomi gyülekezet intézményeiben, rendezvényeken, ételosztásokon az évek során számtalan alkalommal használták fel. A 2013-ban elindított Egyháztáji Vásárokon is kóstolhatták a hívek. Pótpresbiterként remélem nagyobb betekintést nyerhetek a gyülekezet életébe, és még jobban a segítségére lehetek.

Iszlai Gegely

Iszlai Gergely

1980. május 10-én, Debrecenben születtem tősgyökeres református családban. Már gyermekkoromban is volt kapcsolatom a nagytemplomi gyülekezettel, hiszen konfirmáció után több éven át jártam az egyházközség ifjúsági alkalmaira. Református gimnáziumi éveim után néhány év útkeresést követően a Sárospataki Református Teológiai Akadémián Református Közösségszervező diplomát szereztem. Szakomon belül a református művelődésszervező és a diakóniai specializációt is elsajátítottam. Házasságkötésem feleségemmel Iszlai-Dóka Szilviával 2013. május 10-én köttetett a Református Nagytemplomban. Isten két leánygyermekkel áldott meg minket Lilivel és Pannival. A Magyar Református Szeretetszolgálatnál tizenegy éve látom el szolgálatomat, 6 éve pedig az MRSZ debreceni irodájának az operatív vezetője vagyok. A Tiszántúli Református Egyházkerületben folyamatosan végzett segélyezési munkám mellet öt éve foglalkozok kárpátaljai magyar testvéreink számára adományok gyűjtésével, koordinálásával, szállításával. Mindig is volt bennem egy érzékenység a nélkülözők, elesettek iránt. Mára ez az Istentől kapott útmutatás – küldetéssé, szolgálattá vált az életemben. Megválasztásom esetén a gyülekezet diakóniai és a missziói munkáját szeretném segíteni.
Kányai Emőke

Kányai Emőke

1984.02.17-én születtem a felvidéki Komáromban. Csodálatos nagyszüleim hite, szolgálata és példája vezetett arra, hogy segítő szakmát válasszak. Így végeztem tanulmányaimat 2006-ban szociális munkás -diakónusként Nagykőrösön. Nagyszüleim gyakorló hite, imádsága és főiskolai tanulmányaim erősítették hitemet, de egészen Amerikáig vezetett el Isten, hogy személyesen szólítson meg és tapasztaljam mindenek feletti szeretetét. 2011-től a Nyitott Ajtó Szociális Központ munkatársa lettem, ahol több területen is kipróbálhattam magam az évek során. Két gyermek (Máté 8 éves és Anna 6 éves) édesanyja vagyok.Pótpresbiterré való jelölésem hiszem, hogy elsősorban nem emberi akarat, hanem az Úristen döntése. Ezért az elhívásért hálával tartozom, és igyekszem a Tőle kapott képességeimmel a diakóniai munkában segítségre lenni, a gyülekezet épülését és Isten dicsőségét szolgálni. „Ha valaki szolgál, úgy szolgáljon, mint aki azt Istentől kapott erővel végzi, hogy mindenkor Isten dicsőíttessék Jézus Krisztus által, akié a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen.” (1Péter 4,11)

Nagy Béla

Nagy Béla

Feleségemmel 2001 óta élek Debrecenben. Egy fiunk és két lányunk van, akik mindnyájan a KisTK-ba jártak, így gyermekeim révén már hosszú évek óta életem része a Nagytemplomi Gyülekezet. Számomra a gyülekezeti élet legmeghatározóbb elemei azok az alkalmak, ahol lehetőség nyílik egymást közelebbről is megismernünk és elmélyítenünk személyes kapcsolatainkat. Ezért is nagy kedvencem a vasárnap esti zenés istentisztelet és a teaház, ahol a lelkészekkel elmélyült és izgalmas beszélgetéseket szoktunk folytatni, hiszen fiatalos lendületük közel áll hozzám, így könnyen megtaláltuk a közös hangot. Fényképészként gyakran szolgálok a különböző alkalmakon, így talán már sokan ismerhetnek látásból, de közelebbről akár a gyülekezeti táborokból is. Óriási meglepetés és egyben nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy jelölést kaptam a pótpresbiteri tisztségre, melyben igyekszem legjobb tudásom szerint helytállni.
Szabó Bence

Szabó Bence

2000. szeptember 17-én születtem Debrecenben, ahol jelenleg is élek a szüleimmel és testvéreimmel. Jelenleg negyedéves egyetemi hallgató vagyok a Debreceni Egyetem Biomérnöki Karán. Egyházi kötelékben nőttem fel, hiszen anyai nagyapám református lelkész volt, apai nagyapám és édesapám pedig a Debreceni Nagytemplom presbiteri tisztségét töltötték be. Eddigi tanulmányaimat is református egyház irányítása alatt működő iskolákban folytattam. Az egyháznak köszönhetően lehettem diakóniai tag Angliában. Több egyházi rendezvényen segítettem, mint önkéntes. Megválasztásom során a külügyi bizottságban szeretnék részt venni.