Először szólalt meg a Nagytemplomi harangjáték

Hálaadó istentiszteletet tartott a Debrecen-Nagytemplomi Református Gyülekezet 2020. október 18-án 10 órától annak alkalmából, hogy elkészült a templom 24 harangból álló harangjátéka. Az elmúlt év végén, az első Nagytemplomi istentisztelet 200 éves jubileum alkalmából döntött úgy a gyülekezet elnöksége, hogy méltó és maradandó emléket szeretne állítani az évforduló emlékére.

2019 novemberében hirdetett meg adománygyűjtést az Egyházközség egy 24 harangból álló harangjáték elkészítésére, mely kivételes zenei ritkaságnak számít hazánkban. A harangjáték elkészítéséhez szükséges 20 millió forint rendkívül rövid időn belül, már 2019 végére összegyűlt az adományozóknak köszönhetően, akik között magánszemélyek, vállalatok, egyházi- és önkormányzati szervek is fellelhetőek.

Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke az elkészült harangjátékot a 33. zsoltár első négy versével szentelte fel: „Örüljetek az Úrnak, ti, igazak! Az igaz emberekhez illik a dicséret. Adjatok hálát az Úrnak citeraszóval, tízhúrú lanttal zengjetek neki! Énekeljetek neki új éneket, szépen zengjenek hangszereitek! Mert az Úr igéje igaz, mindent hűségesen cselekszik.” Dr. Fekete Károly igehirdetésében kitért arra, hogy miként a Nagytemplom ablakai is ki fognak tárulni, hogy a téren is hallhatóak legyenek a harangjáték dallamai, úgy kell nekünk is véget vetni a némaságnak, és hirdetni Isten igéjét az emberek számára.

A Nagytemplomi harangjáték különlegessége, hogy olyan mechanikus szerkezettel van állítva, aminek köszönhetően nemcsak a templomtér, hanem a Kossuth tér irányába is megszólaltatható. Vad Zsigmond, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség esperes-lelkipásztora a harangjátékok eredetéről és fejlődéséről mesélt a gyülekezetnek, majd a Nagytemplom új „hangszeréről” elárulta: a harangokat Ausztriában öntötték, és akár több ezer előre beprogramozott zsoltár, komolyzenei mű és népdal tárolására is alkalmas.

Az ünneplő gyülekezetet köszöntötte dr. Papp László, Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere is: „A Nagytemplom nem egyszerűen szakrális középpontja a városnak, hanem a debreceniség megtestesítője. Olyan entitás, ami a legnagyobb közösségteremtő erővel bír nekünk, debrecenieknek. Éppen ezért minden, ami a Nagytemplommal történik, csak a tisztelet és a megbecsülés jegyében történhet.

Az istentisztelet után a Kossuth téren hallgathatott meg a gyülekezet több klasszikus zeneművet a harangjáték csengő hangján.